A házastársak vagyona: közös és különvagyon

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házasság életközössége ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Így közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házasság életközössége fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyonnak minősül továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házasság életközössége fennállása alatt megillető esedékes díj.

A házastárs különvagyonához tartozik különösen a házasság megkötésekor megvolt vagyontárgy és a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy. Szintén ide sorolandó a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Tizenöt évi házasság után az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép közös vagyonná válik.

A házasság vagyonközösségéhez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja.

A házasság vagyonközösségéhez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek.

A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan hozzájárulni.